Szex a kertben

Aki kertészkedik, sokszor gyűjti kerti virágainak magvait, hogy elvesse, és új növényeket nevelhessen. Ezért nem árt, ha kicsit többet tud a virágos növények szexualitásáról.

A zárvatermő, virágos növényekben a magkezdemény védettsége fejlett, a termőlevelek zárt termővé alakulnak. A termő női ivarszerv, csúcsi része a bibe. A porzó hím ivarszerv. A virágporszem tömlőt hajt a bibébe, a hímivarsejtek ezen keresztül érik el a magkezdeményeket. A zárvatermők ivarleveleit takarólevelek (együtt a virág) védik. A termő magházából alakul ki a termés. Már a magban megtalálható a gyökér, a hajtás és a sziklevél kezdeménye. A csírázó magban először a gyököcske indul fejlődésnek. Az első lomblevelek megjelenéséig a csíranövényt a sziklevelek táplálják.

Hibridek

A kertészek a hibridek előállításakor genetikailag különböző fajok között végzik a megtermékenyítést:
A természetben nem önmegtermékenyítő, ám mesterségesen önmegtermékenyített egyedek utódainak keresztezéséből származik az ún. F1 hibrid nemzedéket. A növénynemesítési munkák során ugyanis az önmegtermékenyítés gátlása legtöbbször feloldható. A hibrid alapok előállításához legalább 10 nemzedéken keresztül önmegtermékenyítéssel állítják elő az utódokat. Végül a keresztezéssel létrehozott utódok különleges tulajdonságokkal bírhatnak, például korai, bőtermő fajták jönnek létre.

Az F nemzedék utódai már eltérnek a szülőktől, ezért a hibrid magvakat vagy palántákat az előállítótól kell beszerezni. Ezt sok kertész már azért sem kedveli, mert túlságosan erős függést jelent az előállító cégtől. Sok kertész úgy gondolja, hogy a hibridek előállításával párhuzamosan csökkenhet a természetes génállomány, és bizonyos vonalak teljesen el is tűnhetnek.

Valóban, a hibridekből kevesebb életképes utód nyerhető, de, ha ezeket tovább szaporítjuk, több életképes utódhoz jutunk, és az életképesség minden új generációval tovább növekszik. Ezért, nem kell feltétlenül aggódni a “jó” gének eltűnése miatt. Persze a génállomány visszaállítása évekbe telik.

A virágos dísznövények hibridjeiben sokszor megvannak a női és hím ivarszervek, de csak az egyik vagy másik működőképes. Az ilyen típusú virágok általában a dupla virágok, a normálisnál sokkal több virágszirommal.

Virág típusok

A helyzet tovább bonyolódik, ha figyelembe vesszük, hogy a teljes virágok minden szerve megvan (csésze, szirom, porzó, termő), ezzel szemben léteznek olyan virágok, ahol valamelyik (esetleg több) szerv a fentiek közül hiányzik. A hiányos virágok is lehetnek kétivarúak (működőképes porzóval és termővel, de gyakran csak egyivarúak. A hiányos virágok között léteznek olyanok is, amelyek egyik ivarszervet sem hordozzák.

Az egylaki növények esetében a hím és nőivarú virágok egy növényen helyezkednek el. A kétlaki növények esetében külön növényen találhatók a termős és a porzós virágok. Pl. minden mogyoró egylaki és váltivarú. A hím- és nővirágok külön virágzatokban fejlődnek. A mogyoró önmeddő, így védekezik az önmegporzás ellen. Ezért van szükség arra, hogy egymás közelében több mogyoró is legyen.

Ha nem terem az uborka, bár egylaki, annak fő oka, hogy a rovarok nem tudták beporozni a női virágokat, feltehetően az időjárás volt kedvezőtlen. Az uborka pollen ugyanis túl súlyos ahhoz, hogy a széllel is eljusson a női virág bibéjére. A probléma megoldható, ha jövőre kézi beporzással biztosítjuk a megtermékenyítést. Ehhez akár egyetlen hím virág is elegendő. Ha azonban szárazság, szélsőséges időjárás stresszelte az uborkát, gyakran csak hímivarú virágai fejlődnek, ezért nem tud teremni.

Gyakran a kukoricacsövön azért nem fejlődnek szemek, illetve, azért hiányos a cső, mert a kukorica címeréből nem kerül a virágpor a női ivarszervekre. Ezen sokat segít, ha a kukoricát nem egy sorba, hanem négyzetesen ültetjük. Ezzel növelve az állománysűrűséget.

A kukorica címerezést hibrid előállítása céljából végzik. Címerezés során az egylaki kukorica növény (ez lesz az anyanövény) porzóját távolítjuk el. Így biztosított, hogy nem önmagát porozza be az anyanövény, hanem kereszteződik.